GMO-hisztéria 1: A zöld szervezetek kapcsolata az organikus élelmiszerlobbival

2018. dec. 04. | gmo | Nincs hozzászólás | Megosztás: Facebook

Az antihumanista zöldek azért ellenzik a GMO-élelmiszereket és folytatnak a GMO-cégek ellen kampányokat, mert a nagy organikus élelmiszeripari cégek (mint például a Whole Food Market, a Stonyfield Organic, az Applegate Organic, az Earthbound Farm és a Lundberg) hatalmas összegekkel finanszírozzák őket. A „szép és jóságos” biocégek üzleti stratégiája, hogy elhitetik az emberekkel, hogy a „csúnya és gonosz” nagy vegyipari és biotechnológiai vállalatok (mint például a Monsanto, a Syngenta, a Bayer, a Dow, a DuPont és a BASF) a profitért mérgezik az embereket a GMO-kkal és a növényvédő szerekkel. A tudatos fogyasztó ezért vásárolja meg a bioélelmiszer cégek „GMO- és vegyszermentesnek” reklámozott termékeit magasabb áron. A legnagyobb átverés az egészben, hogy a fogyasztó nem létező előnyökért fizet felárat az organikus, azaz biotermékekért.

Röviden mit takar a „GMO” kifejezés? A „GMO” a „genetically modified organism”, azaz a genetikailag módosított organizmus rövidítése. Vagyis olyan élőlény (lehet állat és növény is), melynek génállományát molekuláris géntechnológiai eljárásokkal módosítják: például beültetnek egy gént egy haszonnövény génállományába stressz-, vírus-, baktérium-, rovar-, vagy növényvédőszer-rezisztencia kialakítása céljából, hogy ellenálljon ezeknek. A beültetett gén más növényből és baktériumból is származhat. Csak a növényekkel foglalkozom részletesen a továbbiakban.

A hagyományos növénynemesítési eljárások szintén génmódosulást eredményeznek. A hagyományos eljárások típusai: szelekció/kiválogatás, keresztezés, mutációs nemesítés (pl. röntgenbesugárzással génmódosulások előidézése), poliploid nemesítés (kromoszómaszám növelése hősokk vagy a kolchicin nevű sejtosztódást gátló erős méreg alkalmazásával).

Mindössze annyi a különbség a modern géntechnológia és a hagyományos nemesítés között, hogy más az alkalmazott technológia. Azonban a végeredmény ugyanaz: genetikai állományukban módosult növények és állatok. Ugyanis a háziasított állatok génállományát is megváltoztattuk kiválogatással: azokat az egyedeket szaporítottuk, amelyek számunkra kívánatosabb tulajdonságokkal bírtak. A Termékeny Félholdon honos fűfélékből hozta létre az ősember például a búzát és az árpát.

A hagyományos nemesítésnél kiszámíthatatlan, hogy hogyan módosul a génállomány (több száz gén változhat egyszerre), míg a géntechnológia esetén pontosan tudják a tudósok, hogy milyen gént építenek be és hova.

Tudományos konszenzus van arról, hogy a GMO-t tartalmazó élelmiszerek nem jelentenek sem egészségügyi, sem pedig környezeti kockázatokat: ugyanolyan biztonsággal fogyaszthatók, mint hagyományos megfelelőik. Az Amerikai Szövetség a Tudomány Haladásáért (AAAS, American Association For The Advancement Of Science) tudományos testület 2012. október 20-i állásfoglalásában olvasható, hogy

„Az Egészségügyi Világszervezet, az Amerikai Egészségügyi Szövetség, az Amerikai Tudományos Akadémia, Királyi Természettudományos Társaság [Nagy-Britannia], és minden köztiszteletben álló szervezet, amely megvizsgálta a bizonyítékokat, ugyanarra a következtetésre jutott: a GMO növényekből származó összetevőket tartalmazó élelmiszerek fogyasztása nem kockázatosabb, mint a hagyományos növénynemesítési eljárásokkal módosított növényekből származó összetevőket tartalmazó élelmiszereké.

Ép elméjű ember nem gondolhatja komolyan, hogy szándékosan mérgezné a Monsanto (már felvásárolta Bayer cég), a termékeinek fogyasztóbázisát, tekintve, hogy nem jó üzleti stratégia megmérgezni a vevőt. Még véletlenül se! Hihetetlen mértékben ellenőrzöttek a „GMO-termékek”, ugyanis egészségügyi és környezeti hatástanulmányok ezreit végzik el rajtuk, ezért nincs ok semmilyen aggodalomra. Sokkal ellenőrzöttebbek, mint a hagyományos megfelelőik.

Néhány gyakori tévhitet szeretnék eloszlatni, mielőtt tovább mennénk. Az első és legfontosabb, hogy az elfogyasztott növények, legyenek azok „GMO-k” vagy hagyományosak, génjei nem épülnek be az emberi szervezetbe, mert akkor már réges-régen fotoszintetizáló fülünk volna! Az emésztés során alkotóelemeikre bontjuk a táplálékot, beleértve a növényi DNS-t is. A fehérjéket, beleértve a DNS-t is, aminosavakra bontjuk szét, és az aminosavakat a szervezetünk hasznosítja.

Bt-toxin és a kettős mérce

A rovarok (kukoricabogár, kukoricamoly, Colorado-bogár) ellen védelmet nyújtó Bacillus thüringiensis baktérium delta endotoxinja (röviden Bt-toxin) sem a növényekre permetezve (az ökológiai gazdálkodásban az engedélyezett szerek listáján rajta van!), sem pedig a toxin termeléséért felelős gént a haszonnövényekbe beültetve nem jelent veszélyt az emberi egészségre. A hernyókra viszont hatásos. Az persze nem probléma, hogy az ökológiai gazdálkodásban használják a Bt-toxint, csak akkor tiltakozzunk ellene, amikor a génmódosított (GM-) növények termelik a Bt-toxint maguknak (a későbbiekben GM rövidítést használom a szövegben).

Glifozát hisztéria és a korrupt tudomány

A glifozát (többek között a Monsanto által gyártott RoundUp hatóanyaga) nem rákkeltő olyan koncentrációkban, ahogyan az élelmiszerekből szervezetbe kerül. A glifozát esetleges rákkeltő hatását tudományos kutatóintézetek és független ellenőrző szervek már többször kiértékelték. Ezek közül egy kivételével az összes szervezet arra a következtetésre jutott a tudományos szakirodalom áttanulmányozása és értékelése során, hogy az emberi szervezetbe kerülő dózisokban a glifozátnak nincsen rákkeltő hatása. A glifozát az alábbi szervezetek szerint biztonságos:

  • az USA Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA, Environmental Protection Agency) kiértékelései (U. S. EPA 1993, 2016);

  • Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA, European Food Safety Authority) (EFSA 2016);

  • a német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR, Bundesinstitut für Risikobewertigung) (BfR 2015);

  • az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO, World Health Organization) és Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO, Food and Agriculture Organization) egy egyesített bizottsága 2016-ban a WHO IARC 2015-ös eredményeit felülvizsgálta és levonta a következtetést, hogy a glifozát nem jelent rákos kockázatot (WHO/FAO 2016);

  • az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA, European Chemicals Agency) Kockázatértékelési Bizottságának (RAC, Committee for Risk Assessment) értékelése (ECHA 2017). Hazánkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tudósított a hírről:

„Az ECHA szakvéleménye szerint – megerősítve az EFSA korábbi értékelését – a hatóanyag semmilyen mértékben nem minősíthető rákkeltőnek. A molekula sem a karcinogén 1A (emberen bizonyított), sem az 1B (állatokon bizonyított), sem a 2-es (bizonytalan) kategóriába nem kerülhet. A glifozát nem minősíthető sem karcinogén, sem mutagén, sem reprotoxikus hatásúnak” (Nébih 2017).

Egyedül az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC, International Agency for Research on Cancer) szerint „feltételezhetően rákkeltő” („probably carcinogenic” besorolású) a glifozát. Ez az ügynökség egyébként még a vörös hús fogyasztását is feltételezhetően rákkeltőnek minősítette.

Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH, National Institutes of Health) két európai rákkutató intézményt (a WHO IARC és az olaszországi Ramazzini Intézet) támogatott az amerikai adófizetők pénzéből, melyek most vizsgálat alatt vannak az érdekellentétek és a megkérdőjelezhető tudományos eredmények miatt.

A NIH Környezeti Egészségtudományok Intézete (NIEHS, National Institute of Environmental Health Sciences), melynek intézetvezetője Linda Birnbaum, több millió dolláros támogatást nyújtott az Olaszországban bejegyzett, magát „független rákkutató szervezetnek” valló Ramazzini Intézet (Ramazzini Institute, lásd az irodalomjegyzékben) számára. Ez egy jelentéktelennek tűnő, de annál inkább ellentmondásos nem-kormányzati szervezet. Linda Birnbaum „érdekes módon” a Ramazzini Intézet tagja! Jelenleg azzal vádolják Birnbaum irodáját, hogy 2009 óta legalább 92 millió dollárt ítélt oda közvetlenül a Ramazzini Intézetnek, illetve a szervezet tagjainak, ideológiai alapú, kétes kutatásokra. A Ramazzini Intézet honlapján semmilyen információ nem található a végzett tudományos kutatásokról, sem pedig a szervezet költségvetéséről (KELLY, J. – STIER, J. 2017).

Az Egyesült Államok Kongresszusa jelenleg többet akar tudni a NIH az IARC számára nyújtott pénzügyi támogatásról. 2015-ben az IARC a glifozátot vizsgáló munkacsoportjának a jelentése komoly vitákat és hisztériát keltett a glifozát veszélyeivel kapcsolatban. Az IARC kutatása és a Ramazzini Intézet között vannak szálak: az IARC tudományos berkekben vitatott glifozát-jelentését készítő munkacsoportban benne volt négy Ramazzini-tag is (Collegium Ramazzini). Név szerint: Aaron Blair, Francesco Forastiere, Lauren Zeise és Christopher J. Portier.

Christopher J. Portier a NIEHS-nál dolgozott 32 éven át, legutóbb Birnbaum igazgatóhelyettese volt (már visszavonult), valamint az Environmental Defence Fund (EDF) nevezető amerikai zöld, „kemofób”, azaz növényvédőszer-ellenes szervezettől is kap fizetést. Az EDF-nek 2015-ben 142 millió, míg 2016-ban 168 millió dollár jövedelem folyt be az adományokból, amit támogatások formájában szétosztott (EDF 2016). A nagyobb zöld szervezetek korántsem szűkölködnek a pénzben.

Az IARC tudományosan évtizedekkel elmaradott veszély (hazard) alapú értékelést végez az újabb, kockázat (risk) alapú helyett. Az osztályozási rendszerük abszurd, szinte mindent rákkeltőnek minősítenek. A több mint 900 anyagból, amit bevizsgáltak mindössze egyetlen egy került a „valószínűleg nem rákkeltő” kategóriába (ez a kaprolaktám, ami egy műanyagipari alapanyag). Gyakorlatilag azt vizsgálják, hogy az adott hatóanyag képes-e rákot kiváltani a kísérleti patkányokban (ehhez nagyon nagy dózisban kell adagolni a patkányoknak a vizsgált vegyületeket). Ha erre képes, akkor rákkeltő. Ez a megközelítés teljesen figyelmen kívül hagyja a dózis és a kitettség fontosságát. Olyan kemikáliák/anyagok kerülnek azonos csoportba, amelyek rákkeltő dózisai között több nagyságrendbeli különbség van, mint például a szalonna és a plutónium (ALAN BOOBIS et al. 2017).

A glifozát olyan kis dózisban, mint amiben az ember szervezetébe kerül, nem vált ki rákkeltő hatást. Hacsak nem iszik az ember minden reggel egy csésze glifozát hatóanyagú gyomirtót éveken keresztül, akkor nem lesz rákos tőle. Ilyen elmebeteg példákat kell az eszement zöldek hazugságai miatt felhoznom. Az organikus élelmiszerlobbi szekerét toló zöldek minden lehetőséget kihasználnak, hogy félelmet keltsenek még a leghétköznapibb anyagokkal szemben is (pl. a műanyagpalackokban található biszfenol A (BPA) miatt is).

Az emberek többsége napi rendszerességgel fogyaszt kávét, és mégsem gondol bele, hogy a koffein a glifozátnál majdnem 30-szor mérgezőbb vegyület, ugyanis a glifozát LD50 dózisa 5600 mg/testtömegkg, a koffeiné pedig csak 192 mg/testtömegkg. Mégsem követeli senki sem a koffein betiltását! Az LD50 dózis mg/testtömegkg mértékegységben van megadva, tehát az ember testtömegével be kell szorozni! Az LD a letális dózis rövidítése. Az LD50 az a dózis, ami a kísérleti patkányok felét megöli (Canadian Centre for Occupational Health and Safety).

Ha egy 80 kg-os férfit tekintünk, akkor egyszerre el kellene fogyasztania 192•80 = 15360 milligramm (mg), azaz 15,36 gramm koffeint, hogy halálos mérgezést kapjon. Hány csésze főzött kávét kellene ehhez egyszerre elfogyasztania? Tegyük fel, hogy egy csésze kávé átlagosan 100 mg koffeint tartalmaz (Authority Nutrition 2016), tehát 15360 / 100 = 154 csésze kávét kellene meginnia egyszerre. Ha egy csésze 1 deciliter vizet tartalmaz, akkor összesen 154 deciliter, azaz 15 liter víz egyszeri elfogyasztásáról van szó. A víz letális dózisa 80 kg-os férfi esetén 80•90000 mg, azaz durván 7,2 liter (a H2O LD50 dózisa 90000 mg/kg). Tehát akár a vízmérgezéstől is meghalhatunk, még mielőtt a koffein végezne velünk! Az általános törvényt levonhatjuk: a dózis teszi a mérget. Nem kell gyomirtót inni, és akkor nem lesz baja senkinek. A glifozát íze egyébként olyan, mint a szappané. A fogyasztása után nem halmozódik fel a szervezetben, hanem a vizelettel és a széklettel eltávozik.

2015-ben végeztek egy vizsgálatot a német sörök körében a glifozát tartalmukra vonatkozóan. Literenként 0,46 és 29,7 mikrogramm (μg) között voltak a mért értékek (Umweltinstitut München 2016). A mikrogramm a milligramm 1000-ed része. A Német Sörfőzők Szövetségének nyilatkozata szerint

„Egy felnőttnek mintegy 1000 liter (264 US gallon) sört kellene naponta meginni ahhoz, hogy akkora mennyiséget fogyasszon el, ami káros lehet az egészségére”.

A német sörfogyasztás átlagosan 107 liter/fő évente. Nyomnyi mennyiségű szermaradvány miatt keltenek hisztériát a zöldek. Hiába ismételgetik szüntelenül, hogy a „glifozát rákot okoz”, ez az állítás attól még nem lesz igaz. Ez egyébként az „argumentum ad nauseam” érvelési technika, ami az állítás igaz voltáról úgy próbál meggyőzni, hogy gyakran elismétli ugyanazt, sokaknak. Ha valamit kellő ideig és hatással ismételgetnek, az emberek egy idő után hajlamosak elfogadni igaznak – talán mert megszokottá válik, mint egy ismerős bútordarab, észrevétlenül része lesz az ember gondolkodásának (Argumentum ad nauseam, Wikipedia).

Sörök Gyártó Glifozát-tartalom, µg/l
Hasseröder Pils Anheuser-Busch InBev 29,74
Jever Pils Radeberger Gruppe 23,04
Warsteiner Pils Warsteiner Gruppe 20,73
Radeberger Pilsner Radeberger Gruppe 12,01
Veltins Pilsener Veltins 5,78
Oettinger Pils Oettinger Brauerei 3,86
König Pilsener Bitburger Braugruppe 3,35
Krombacher Pils Krombacher Brauerei 2,99
Erdinger Wießbier Erdinger Weißbräu 2,92
Paulaner Wießbier Paulaner Brauereigruppe 0,66
Bitburger Pils Bitburger Braugruppe 0,55
Beck's Pils Anheuser-Busch InBev 0,5
Franzischkaner Wießbier Anheuser-Busch InBev 0,49
Augustiner Helles Augustiner Bräu 0,46
1. táblázat: A vizsgált német sörökben mért glifozát koncentrációk (µg/l). Forrás: Umweltinstitut München 2016.

Tovább maradva a kávés példánál, mennyi vizet kellene ahhoz meginni, hogy annyi koffeint vigyünk be a szervezetünkbe, mint amennyi egy csésze kávéban található, ha például literenként 5 µg koffein található az általunk fogyasztott vízben (például, ha a víz a Dunából származik)? Egy csésze kávéban legyen kb. 100 mg koffein. 5 µg = 0,005 mg. Tehát: 100 / 0,005 = 20 000 liter vizet kellene egyszerre meginnunk, hogy egy csésze kávé hatását elérjük!

A GMO-ellenes Heinrich Böll Intézet egy másik felmérést végzett, amiben az emberi vizeletben található glifozát maradványok koncentrációját mérték. A vizeletben mért átlagos koncentráció 1,08 ng/mL (nanogramm/milliliter) volt. 1 mg/L = 1000 ng/mL, tehát literenként 0,00108 mg glifozát ürül ki a szervezetből (Urinale 2015). A referenciadózis az a napi kitettség, ami még nem okoz semmilyen kimutatható káros hatást az egész emberi élethosszra vonatkozóan (angolul NOAEL = No Observed Adverse Effect Level). Ez a határérték a glifozát esetén az emberre 2 mg/testtömeg kg/nap (U. S. EPA 1993). Annyi megjegyzendő, hogy ez a kísérleti patkányoknál 175 mg/kg/nap, de 100-szoros bizonytalansági faktort alkalmazva az emberre, kerekítve 2 mg/kg/nap a határérték. Vagyis például egy 80 kg-os férfi esetén ez 160 mg/liter. Mennyi ehhez képest a vizeletben mért koncentráció? Naponta 1-2 liter vizelete van egy embernek. Tegyük fel most, hogy éppen 2 liter. Ez durván tartalmaz 0,002 mg glifozátot. Tehát: legalább 160/0,002 = 80000-szer akkora dózisban kellene naponta glifozátot fogyasztani, hogy annak bármilyen megfigyelt káros élettani hatása legyen az egész élettartam alatt!

A GM-vetőmagok szabadalma

Ami a GM-vetőmagok szabadalmát illeti, a hagyományos vetőmagokhoz hasonlóan (!) 20-30 évig biztosítja a gyártó cég számára a jogot, hogy kizárólag saját maga állítsa elő a szabadalmaztatott vetőmagját, melynek kifejlesztése százmillió dollárokba került. A szabadalom lejárta után bárki, akinek van hozzá eszköze, előállíthatja a vetőmagot. Ez teljesen megszokott dolog az összes találmány, szellemi termék stb. esetén, minden gazdasági szektorban.

A Monsanto szabadalma a glifozát gyomirtóra (herbicid) már 2000-ben lejárt, így azóta már sok cég gyártja a szert. A világ glifozáttermelésének már 40%-a kínai vállalatoktól származik (például, csak a három legnagyobbat említve, Zhejiang Wynca Chemical Group Co. Ltd., Nantong Jiangshan Agrochemicals Co. Ltd., Jiangsu Yangnong Chemical Group Ltd.), akik az előállított gyomirtó nagy részét külföldre exportálják (HILTON, C. W. 2012).

A „GMO” elnevezés teljesen tudománytalan jogi kategória

A GMO jogi definíciója az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve alapján a

„„GMO” olyan szervezet, az ember kivételével, amelyben a genetikai anyagot olyan módon változtatták meg, amely nem fordulna elő a természetben párosodás, illetve természetes rekombináció útján.”

A GMO jogi és nem természettudományos kategória. A törvény kifejezetten a molekuláris géntechnológiai eljárásokkal létrehozott élőlényekre korlátozza a GMO-k fogalmát. Tudományosan nézve viszont minden olyan élőlény, aminek a génállománya a tevékenységünk hatására megváltozott, génmódosult. Az emberek, a háziasított állatok és a nemesített növények is a GMO-k közé tartoznak (1. ábra).

1. ábra: A káposzta, a kelbimbó, a karalábé, a kelkáposzta, brokkoli és a karfiol ugyanazon növényfajból, a vadkáposztából (Brassica oleracea) lett kinemesítve. Ezek sem fordulnának elő a természetben az ember nélkül, és ugyanúgy megváltozott a génállományuk (KOTTKE, J. 2013).
1. ábra: A káposzta, a kelbimbó, a karalábé, a kelkáposzta, brokkoli és a karfiol ugyanazon növényfajból, a vadkáposztából (Brassica oleracea) lett kinemesítve. Ezek sem fordulnának elő a természetben az ember nélkül, és ugyanúgy megváltozott a génállományuk (KOTTKE, J. 2013).

Még megemlítendő a magyar alkotmányban deklarált GMO-mentesség agyréme:

„XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”

A testi és lelki egészséghez való jognak az égvilágon semmi köze nincsen a GMO-mentességhez, mert a „GMO-k” nem veszélyesek. Maga a „GMO” egy teljesen tudománytalan elnevezés, ami a géntechnológia megbélyegzésére szolgál a biocégek szájíze szerint, holott a nemesítés is génmódosított terméket hoz létre.

Tudományosan így lenne helyes a meghatározás: minden földi élőlény, beleértve az embert is, génmódosított organizmus. Erre bizonyítékul szolgál az egész földi evolúciós folyamat. A génállomány folyamatosan változik, új fajok jönnek létre, más, kevésbé sikeresek, illetve azok, melyeknek az ideje lejárt, kipusztulnak. A baktériumokból a növények irányába történő génátvitel egy teljesen természetes folyamat (horizontális géntranszfer), amit a genetikusok ki is használnak, amikor például gént ültetnek a növénybe egy baktériumból.

A GMO-ellenesség köre egy tisztességtelen és csaló üzletág épült

A GMO-ellenes, zöld nem-kormányzati szervezeteket az organikus élelmiszeripari lobbi támogatja nagy pénzösszegekkel. Mi a biocégek üzleti stratégiája?

A bioélelmiszerek világpiaca mára elérte a 63 milliárd amerikai dollárt, míg a „természetes” termékek piaca az USA-ban egyedül meghaladta a 290 milliárd dollárt (mindenhol amerikai dollárban adom meg az értékeket a későbbiekben is). Kay Hamilton (Promar International) az 1999-es Organikus Élelmiszer Konferencián (Organic Food Conference) úgy érvelt, hogy

„Ha az olcsóbb, hagyományosan termelt termékek jelentette fenyegetéseket eltávolítjuk, akkor a biotermékek fejlesztésének lehetősége korlátozottá válik.”

Tehát az organikus piac növekedési lehetőségei korlátozottak lennének, ha a biztonságos élelmiszertermelésre leselkedő fenyegetéseket eltávolítanánk (SCHROEDER, J. et al. 2015).

A növényvédőszerek, a hormonok, az antibiotikumok és a GMO-k biztonságosságára vonatkozó vélt és kitalált aggodalmak a bioélelmiszer szektor eladásait növelő kulcsfontosságú elemek (2. ábra). Ezért keltenek félelmet a GMO-k nem létező veszélyeivel a nagy organikus cégek lobbicsoportjai.

Egy 1679 személyt megkérdező kérdőív eredményei. A megkérdezettek hány százaléka választotta az adott jellemzőt az alábbi két kérdésre válaszolva: 11. kérdés: Az alábbi listából mely jellemzők azok, amelyekre az „organikus” kifejezés utalhat? 12. kérdés: Az alábbi listából mely jellemzők azok, amelyekre a „természetes” kifejezés utalhat? (Beyond Natural and Organic 2010, The Hartman Group Inc.) (In. SCHROEDER, J. et al. 2015).
Egy 1679 személyt megkérdező kérdőív eredményei. A megkérdezettek hány százaléka választotta az adott jellemzőt az alábbi két kérdésre válaszolva: 11. kérdés: Az alábbi listából mely jellemzők azok, amelyekre az „organikus” kifejezés utalhat? 12. kérdés: Az alábbi listából mely jellemzők azok, amelyekre a „természetes” kifejezés utalhat? (Beyond Natural and Organic 2010, The Hartman Group Inc.) (In. SCHROEDER, J. et al. 2015).

A legnagyobb GMO-ellenes, zöld NGO szervezetek, melyeket a nagy biocégek (például a Whole Foods, az Applegate Organic, az Earthbound Farm, a Lundberg és a Stonyfield Organic) finanszíroznak: a Sierra Club, a National Resource Defence Council, az Environmental Working Group, a Food & Water Watch, az Organic Consumers Association, a Beyond Pesticides és a Rodale Institute (MILLER, M. 2016) (2. táblázat).

2. táblázat: A legnagyobb GMO-ellenes nem kormányzati szervezeteket (NGO-k) és az organikus élelmiszerlobbi finanszírozza (MILLER, M. 2016). A bal oszlopban a GMO-/növényvédő szer ellenes szervezetek vannak feltüntetve, míg a jobb oldalon az azokat támogató cégek, alapítványok és egyéb támogatók láthatók.
2. táblázat: A legnagyobb GMO-ellenes nem kormányzati szervezeteket (NGO-k) és az organikus élelmiszerlobbi finanszírozza (MILLER, M. 2016). A bal oszlopban a GMO-/növényvédő szer ellenes szervezetek vannak feltüntetve, míg a jobb oldalon az azokat támogató cégek, alapítványok és egyéb támogatók láthatók.

A médiában az a demagóg szöveg megy, hogy a Monsanto korrupt és csak a profit érdekli, de az emberek egészsége nem és a környezet megóvása sem. A 2016. évi adatok alapján a Whole Foods Market Inc. organikus vállalat árbevétele 15,72 milliárd, míg a Monsantóé 13,49 milliárd dollár volt (adatok: MarketWatch). Az organikus cégek összesített árbevétele 43,3 milliárd dollár volt 2015-ben az USA-ban, az Organikus Fogyasztók Egyesületének (Organic Consumers Association) adatai szerint (OTA 2015). Ezek szerint az organikus vállalatok is csak a profitra hajtanak? Viszont ők még meg is tévesztik a fogyasztókat. A GMO-ellenes lobbi nagyon hasonló a dohánylobbihoz: amíg előbbiek a GMO-k biztonságosságát, addig az utóbbiak a dohányzás és a rákos megbetegedések közötti kapcsolatot tagadják. Mindkettő mögött a hatalmas üzlet lehet a fő motiváció.

A Monsanto-nak nagyon rossz a sajtója, amit az ellenfelei maximálisan kihasználnak. De ezért nem a géntechnológia a felelős, ami még sehol nem volt még akkoriban, amikor az Agent Orange-t gyártották.2 Az organikus lobbi által pénzelt Organikus Fogyasztók Egyesülete már az 1990-es évek óta folytatja a „Millions Against Monsanto” (Milliók a Monsanto Ellen) elnevezésű kampányát (1. kép). A GMO-ellenesség sokszor valójában Monsanto-ellenességet takar, aminek az üzlethez és a zöld ideológiához van köze. A tudomány ebben nem játszik szerepet, csupán az áltudomány és egyes végletekig korrupt tudósok.

1. kép: Az Organikus Fogyasztók Egyesületének honlapja: Milliók a Monsanto Ellen.
1. kép: Az Organikus Fogyasztók Egyesületének honlapja: Milliók a Monsanto Ellen.

2 Főleg a vietnámi háborúban (1955-1975, illetve az USA kilépett már belőle 1973-ban) bevetett Agent Orange (hatóanyagok: 2,4-D, 2,4,5-T, valamint rákkeltő dioxinnal volt szennyezett, ami a 2,4,5-T gyártási mellékterméke volt) gyomirtó miatt van a Monsanto-nak rossz megítélése, amit az egykori Monsanto és 8 másik cég gyártott. Ők voltak a háború alatti beszállítók. Az amerikai hadsereg természetesen nem igazán törődött a hosszú távú egészségügyi hatásokkal. Amerikai gépek permetezték az esőerdőket, hogy a sűrű dzsungellombozatot ritkítsák, hogy az ellenséges, kommunista erők ott ne találjanak fedezéket és ne termeszthessenek élelmiszert. Ez később tömegével eredményezett súlyos megbetegedéseket (400 ezer áldozat), valamint születési rendellenességeket (500 ezer torzszülött) a vietnámiak körében. A Vietnámi Vörös kereszt szerint 1 millió vietnami küzd egészségügyi problémákkal vagy nyomorék az Agent Orange miatt, viszont az USA kormánya szerint ez a szám megbízhatatlan. A Vietnámban harcoló amerikai katonákat egyébként arról tájékoztatták, hogy a vegyszer ártalmatlan. Az amerikai veteránok között is történtek megbetegedések az Agent Orange miatt (Agent Orange, Wikipedia).

A zöld organikus lobbiszervezetek harca a GMO címkézésért

Az organikus lobbiszervezetek szintén igyekeznek elérni, hogy a GMO-alapanyagokat tartalmazó élelmiszereket címkézzék, pontosabban megbélyegezzék. Az organikus élelmiszeripar szintén használ a saját ökotermékeire címkéket. Ez azt a célt szolgálja, hogy az organikus lobbi által megtévesztett fogyasztók könnyebben megkülönböztessék a „rossz” élelmiszereket a „jótól”, és a „bio” megjelölésű, tehát a „kóser” termékeket vegyék le a polcról. Majd később látni fogjuk, hogy a bio minősítésű termékek (2. kép) fogyasztása semmilyen többletelőnnyel nem jár. A gazdag nagyvárosiak a legnagyobb „tudatos” fogyasztói ezeknek a drága luxustermékeknek. Ezért is van olyan hatalmas üzlet a biotermékek gyártásában. A véleményem az, hogy általában nem jár rosszul az ember akkor, ha hazai termelőtől vásárol élelmiszert a piacon.

2. kép: Az EU bio logója. Amelyik terméken rajta van, az bio minősítésű (kép: Biokultúra Egyesület).
2. kép: Az EU bio logója. Amelyik terméken rajta van, az bio minősítésű (kép: Biokultúra Egyesület).

Irodalom

Internetes források

Főoldal