GMO-hisztéria 3: A GMO-kkal kapcsolatos összeesküvés-elméletek

2019. ápr. 12. | gmo | Nincs hozzászólás | Megosztás: Facebook

A legelterjedtebb GMO-kal kapcsolatos összeesküvés-elméletek cáfolatait is nagyon fontosnak tartom közre adni. Ezeket a nevetséges teóriákat az organikus élelmiszeripar lobbiszervezetei és a konteósok terjesztik, kihasználva az emberek tájékozatlanságát és hiszékenységét. Lássunk néhányat!

1. A terminátor gén

egy városi legenda szerint a GMO-vetőmagoknál alkalmazzák az ún. „terminátor gén” technológiát (Genetic Use Restriction Technology, röviden GURT). A GM-növények által hozott magok a terminátor gén miatt sterilek, ami arra kényszeríti a földművelőket, hogy újra megvegyék a boltban a vetőmagokat a következő szezonra. (Sic!)

Tényleg létezik a valóságban a terminátor gén, de soha sem került kereskedelmi forgalomba. Más módon biztosítják a GMO-cégek a szabadalmaztatott vetőmagok jogosulatlan használatának megakadályozását. Egy mindössze két oldalas szerződést íratnak alá a vevővel, amivel egy éves felhatalmazást kapnak a vetőmag használatára (a Syngenta szerződése: 1. ábra, a Monsanto-szerződése (pdf, 42-47. old.)). A céggel kötött szerződés nem zárja ki annak lehetőségét, hogy hagyományos vagy GMO-vetőmagot szerezzen be a vevő máshonnan. A hagyományos vetőmagoknál is van szabadalmaztatott fajta, aminél szintén szerződést kell kötni. Például a BASF Clearfield magjai (herbicid toleráns, de nem GMO) esetén (KATIRAEE, L. 2015a). A „terminátor gén” technológiáról részletesen egy áttekintő cikkben olvashattok angolul, lásd LOMBARDO, L. (2014).

1. ábra: A Sygenta vegyipari és biotechnológiai cég a fenti szerződést tölteti ki a gazdákkal a szabadalom alatt álló vetőmagok használatához (Syngenta 2016). A Monsanto is ehhez hasonló szerződését írat alá a gazdákkal (Monsanto 2018).
1. ábra: A Sygenta vegyipari és biotechnológiai cég a fenti szerződést tölteti ki a gazdákkal a szabadalom alatt álló vetőmagok használatához (Syngenta 2016). A Monsanto is ehhez hasonló szerződését írat alá a gazdákkal (Monsanto 2018).

A farmereknek minden évben egyébként is meg kell venniük az új vetőmagokat, akkor is, ha nem GMO-k vagy nem liszenszesek, ugyanis a növények keresztezett hibridek. Az előnyös jellemvonásaik a hozott magoknak csak egy részében öröklődnek tovább, a többiben nem. Éppen ezért a földműveseknek jobban megéri újra megvenni a vetőmagokat, mint elrakni azokat a termésből (OKSENBERG, N. 2015). Csak nagyon kevesen rakják el a vetőmagokat a következő évre.

2. A szabadalomsértések

a Monsanto bepereli a hagyományos vetőmagokat a következő évre elrakó gazdákat véletlen GMO-szennyezés miatt (Sic!), mert átfújja a szomszédos GMO-parcellákról a szél a polleneket: a GM-növény a szomszédos parcellán termesztett nem-GM növényt megtermékenyíti keresztbeporzással. És a gazdák a félrerakott „szennyezett” vetőmagokat a következő évben elvetik, ellopva ezzel a Monsanto vetőmagját. A »Monsanto szerint a világ« című propaganda filmben is szerepel ez az elképzelés.

Propagandaplakát: „A Monsanto beperelheti a gazdákat, ha a veteményükben a GMO-szennyezés eléri az 1%-ot” (Sic!).
Propagandaplakát: „A Monsanto beperelheti a gazdákat, ha a veteményükben a GMO-szennyezés eléri az 1%-ot” (Sic!).

Ha alkalmaznák a terminátor gént az előző legenda szerint, akkor nem lehetne eltenni a vetőmagokat. A két konteó egymást kizárja és egyik sem igaz.

Valóban voltak perek, csakhogy nem véletlen, hanem szándékos „szennyezés” miatt! Elsőként a Schmeiser kontra Monsanto Canada Inc. pert mutatnám be.

A Schmeiser kontra Monsanto Canada Inc. per

Percy Schmeiser gazda repcét termesztett. A magok egy részét félrerakta, majd a következő évben abból vetett. Az 1990-es évek közepén több szomszédja a Round-Up Ready (RR) gyomirtó-toleráns GM-repcére váltott. Soha sem vett liszenszt a növény termesztésére. 1997-ben észrevette, hogy a földjén Round-Up Ready repce nő. Ezután rendszeresen Round-Up-pal permetezte a területet az árkoknál és a villanyoszlopoknál, és észrevette, hogy a növények egy része túlélte a kezelést. Ezután elvégzett egy kísérletet: a földjéből 3-4 holdat az út mellett, a GM-repce táblák szomszédságában lepermetezett, és észrevette, hogy a növények úgy 60%-a életben maradt, nagyobb sűrűségben az út mellett. Azt az utat a szomszédjai a repcemagok szállítására használták. Ezt követően felhasználta a magokat, beleértve a Round-Up-pal lefújt sávból származókat, a következő évi vetéshez.

Nem véletlen beporzás miatt perelte be a Monsanto a gazdát. 1998-ban a vizsgálat kiderítette, hogy Schmeiser 1000 holdas földjének 90%-a Round-Up Ready volt, amit nem okozhatott véletlen beporzás. A Kanadai Legfelsőbb Bíróság a Monsanto javára döntött. A beperelt gazdának végül nem kellett semmit fizetnie. Adalékként megjegyzendő, hogy a bírósági tárgyaláson két gazdálkodó is tanúskodott arról, hogy felhívták a Monsanto-t, hogy távolítsa el a földjükről a nem kívánt Round-Up Ready repcét. A kérésnek a Monsanto eleget tett (KATIRAEE, L. 2015b).

Percy Schmeiser
Percy Schmeiser

A Bowman kontra Monsanto per

Vernon Hugh Bowman, indianai farmer, minden évben a Monsanto Round-Up Ready gyomirtó-toleráns szójababját vásárolta meg és termesztette a földjén. Bowman viszont be akart zsúfolni még egy második vetést is az évbe. Hogy csökkentse a kockázatosabb kései vetésének költségeit, egy magtártól fogyasztási célú szójababot vásárolt, és elültette a földjén. (A magtárak a termelőktől vásárolják fel a terményt, és mint ismertes a termesztett szója nagy része GMO.) Ezután lefújta az elültetett szóját glifozát gyomirtóval, így csak a gyomirtó-toleráns növények maradtak életben. Ezután nyolc tenyészidőszakon keresztül elrakta a vetőmagokat, és abból vetett. Itt sem véletlen „szennyezésről” volt szó.

Vernon Hugh Bowman
Vernon Hugh Bowman

A Monsanto senkit nem perelt be véletlen „GMO-szennyezés” miatt, ahogyan az organikus lobbi ijesztgeti az embereket. 1997 óta mindössze 147 pert indított a Monsanto a farmerek ellen szabadalomsértés miatt. Átlagban 8 per volt évente. A Monsanto vállalat összesen 325 000 gazdával áll szerződésben az USA-ban (KATIRAEE, L. 2015c).

3. India és a nem létező öngyilkossági hullám a GMO-k miatt

„...elég, ha belepillantunk India gyapottermesztésébe, ahol évente több fiatal lesz öngyilkos a GM gyapot miatt. (Sic!) Mivel az eladott magvak sterilek (Sic!) és így a meddőség miatt a belőlük kifejlődő növényből nem jutnak megfelelő magokhoz a gazdák. Ezért évről-évre rákényszerülnek, hogy megvásárolják a magokat. A magok ára, talán nem meglepő, de egyre drágább és drágább, a beígért többlethozam pedig elmarad. (Sic!) De India gyapottermesztésének GM története egy külön fejezetet is érdemelne” (ANTICS K. 2013).

Ide kapcsolódik még két idézet:

„Farmerek halnak meg, mert a Monsanto profitot csinál – az élet birtoklásával, amit nem teremtett, de úgy tesz, mintha teremtené. Ezért kell nekünk visszakövetelni a vetőmagokat. Ezért kell megszabadulnunk a GMO-któl. Ezért kell megakadályoznunk az élet szabadalmaztatását” (Sic!)

– állította Vandana Shiva, az indiai filozófus és radikális zöld mozgalmár (SPECTER, M. 2014). Továbbá:

„270 ezer indiai farmer követett már el öngyilkosságot mióta a Monsanto megjelent az indiai vetőmagpiacon. Ez népirtás.” (Sic!)

– mondta Vandana Shiva (SHIVA, V. 2013).

Vandana Shiva, az indiai filozófus és radikális zöld mozgalmár
Vandana Shiva, az indiai filozófus és radikális zöld mozgalmár

Hihetetlen, hogy mennyire köszönő viszonyban sincsenek ezek a kijelentések a valósággal! Nézzük csak szépen sorjában:

  1. Az eladott magok nem sterilek, mert nem alkalmazzák a terminátor gént.
  2. Az indiai gazdák 90%-a a Monsanto Bt-gyapotját választja a hagyományos vetőmagok helyett, de nyilván buták, mert nem éri meg. Senki nem kényszeríti őket a GM-gyapot termesztésére.
  3. Nem lesz egyre több gazda öngyilkos a GM-gyapot miatt Indiában.
  4. Az öngyilkos gazdák száma 2000-es évek óta kicsit csökkent.

Nem áll fenn ok-okozati kapcsolat az öngyilkosságok és a GMO-k megjelenése között. A génmódosított Bt-gyapotot termesztő gazdák 15%-kal fizetnek többet a vetőmagért, viszont a növényvédő-szerek költségei 50%-kal alacsonyabbak. Mióta a GM-vetőmagokat behozták az országba, a terméshozamok több mint 150%-kal nőttek (CHOUDHARY, B. – GAUR, K. 2015). Lásd az 1. ábrát és az 1. táblázatot.

1. ábra: Az indiai gyapottermesztés alakulása az 1950-es évektől napjainkig. Fekete pontvonal: az összes gyapot termőterülete (millió ha), világoszöld vonal: a Bt-gyapot termőterülete (millió ha), és sötétzöld vonal: gyapottermelés (millió bála) (CHOUDHARY, B. – GAUR, K. 2015). Egy gyapotbála súlya 177,8 kg.
1. ábra: Az indiai gyapottermesztés alakulása az 1950-es évektől napjainkig. Fekete pontvonal: az összes gyapot termőterülete (millió ha), világoszöld vonal: a Bt-gyapot termőterülete (millió ha), és sötétzöld vonal: gyapottermelés (millió bála) (CHOUDHARY, B. – GAUR, K. 2015). Egy gyapotbála súlya 177,8 kg.
Időszak Gyapot termésátlag (kg/ha)
2002-03 302
2003-04 399
2004-05 463
2005-06 467
2006-07 521
2007-08 567
2008-09 525
2009-10 503
2010-11 475
2011-12 493
2012-13 489
2013-14 541
1. táblázat: A gyapot termésátlagának alakulása a Bt-gyapot indiai megjelenése után. Egyértelműen jelentős növekedés figyelhető meg, bár egy-két rosszabb évben kisebb visszaesés volt megfigyelhető (CHOUDHARY, B. – GAUR, K. 2015).

India még két évtizeddel ezelőtt gyapotimportra szorult, míg most exportra is jut belőle. Indiában az öngyilkossági arányok alacsonyabbak a farmerek körében (100 ezer lakosra 29 fő jut), mint a „nem-farmerek” esetén (100 ezer lakosra 35 fő jut). Rosszabbak az arányok, mint Angliában és Walesben (12 fő/100 ezer lakos), azonban nem rosszabb a helyzet, mint például Skóciában vagy Franciaországban (PLEWIS, I. 2014a, 2014b). Az utóbbi évtizedben enyhén csökkent is az öngyilkosságok száma a farmerek körében, Indiában (2. ábra).

2. ábra: Az öngyilkosságot elkövető farmerek száma (lila vonal) és a Bt-gyapot termőterületének változása (zöld vonal). Egyértelműen látszik, hogy míg a Bt-gyapot termőterülete meredeken emelkedett, addig az öngyilkosságok száma enyhén csökkent (CHOUDHARY, B. – GAUR, K. 2015).
2. ábra: Az öngyilkosságot elkövető farmerek száma (lila vonal) és a Bt-gyapot termőterületének változása (zöld vonal). Egyértelműen látszik, hogy míg a Bt-gyapot termőterülete meredeken emelkedett, addig az öngyilkosságok száma enyhén csökkent (CHOUDHARY, B. – GAUR, K. 2015).

Adalékként még annyit, hogy Vandana Shiva, aki az indiai öngyilkosságokkal kapcsolatos kitalációit a világturnéin terjeszti, egy beszédéért 40 ezer dollárt kér (!), ez 11,2 millió forintnak megfelelő összeg (KLOOR, K. 2014).

Itt a bizonyíték, hogy Vandana Shiva nem ingyen dolgozik.
Itt a bizonyíték, hogy Vandana Shiva nem ingyen dolgozik.

4. „A Monsanto kantinjában nem szolgálnak fel GMO-élelmiszereket”

Egy másik, GMO-ellenesek által terjesztett városi legenda szerint GMO-élelmiszereket nem szolgálnak fel a Monsanto önkiszolgáló étkezőiben. A Monsanto dolgozói csak organikus és nem-GMO ételeket fogyasztanak. (Sic!) Ezzel a nevetséges, bulvár szintű álhírrel akarják meggyőzni az embereket, hogy a GMO-k nem biztonságosak.

A legelső hír 1999-ben röppent fel a The Independent lapban (MCCARTHY, M. 1999). Abban egy szó sem volt arról, hogy a Monsanto kantinjaiban csak GMO-mentes, illetve organikus élelmiszereket szolgálnak fel.

A Monsanto hight wycombe-i (Buckinghamshire megye, Nagy-Britannia) gyógyszerészeti üzemében a Granada Group tulajdonában lévő Sutcliffe Catering nevű cég által üzemeltetett kantinban szolgáltak fel csak GMO-mentes élelmiszereket. Tehát nem a Monsanto, hanem egy külső cég étkezdőjéről van szó! Viszont a Monsanto cambridge-i agrárüzleti üzemének dolgozói előszeretettel fogyasztanak GMO-termékeket, mert azokat kevesebbet permetezik. És itt a Monsanto saját étkezdőjéről van szó. (Megjegyzés: ezek az üzemek már bezártak.)

Monsanto-kantin
Monsanto-kantin

Minden fajta élelmiszert felszolgálnak a Monsanto-nál, legyen az hagyományos (beleértve a GMO-t) vagy organikus („bio”). Valójában csak akkor vettek le egy élelmiszert az étlapról, amikor pár évvel ezelőtt egy külső cég bejelentette, hogy visszahívja az általa forgalomba hozott spenótot egy lehetséges E. coli szennyeződés miatt. A múlt évben is volt egy kisebb spenót-visszahívás egy lehetséges Listeria baktérium szennyeződés miatt. A spenót mindkét esetben bio minősítésű volt. 2012-es a hír (Monsanto, A Monsanto Intern 2016).

5. A „szupergyomok” és a gyomirtószer-tolerancia

„A Monsanto génmódosított rovarölő-kibocsátó (a hatóanyaga a Bt-toxin) gyapotja a gyapot rovarkártevőjének (bollworm) nyolcvan százalékét pusztítja el. Viszont „a 80 százalékos halálozás éppen az, amit a tudósok akkor használnak, ha rezisztens rovarfajt akarnak előállítani” (FOX, J. L. 1996). ”

Valamint:

„A GM-növények növényirtószer-tolerancia tulajdonsága „elég gyorsan ki fogja fejleszteni” az ellenálló „gazokat” és kártevőket. Ha egy kártevőt ismételten kitesznek egy adott gyomirtószer hatásának, akkor az egy idő után toleranciát fejleszt ki ezzel a szerrel szemben, és így egyre nagyobb mennyiségek lesznek szükségesek a féken tartásához”

– olvasható a Lugánói Tanulmányban (GEORGE, S. 2009).

Ez nem a teljes igazság, ugyanis

a növényvédő szerek egyoldalú használata miatt alakulhat ki a károsítókban a hatóanyagokkal szembeni ellenálló képesség (rezisztencia). Amennyiben évek során, vagy évközben ugyanazt a hatóanyagot használjuk, a mutáció révén kialakulnak az átlagosnál tűrőképesebb egyedek, amelyek ezt a szerzett tulajdonságot az utódjaikban örökítik. (...) Az egyoldalú szerhasználat rezisztens biotípusok (rasszok) szelektálódását és felszaporodását eredményezi. (...) A rezisztens biotípusok kialakulásának megelőzése végett kerülni kell az egyoldalú, főleg egyetlen szisztemikus hatóanyagra alapozott technológiákat. Egy hatóanyagot egy tenyészidőszakban legfeljebb háromszor szabad alkalmazni az adott kultúrában. A szerrotáció kialakításakor ügyelni kell arra, hogy a választott szerek hatásmechanizmusa eltérő legyen. A tankkeverékekbe kontakt és szisztemikus szereket, vagy eltérő hatásmechanizmusú szisztemikus készítményeket használjunk” (ÁBRAHÁM R. et al. 2011).

Tehát a növényvédő szerek egyoldalú használata miatt alakulhat ki rezisztencia. A nemesítéssel létrehozott gyomirtó-rezisztens növényeknél (mert ilyenek is vannak, csak a médiában nem kürtölik szét, pl. a BASF Clearfield gyomirtó-toleráns napraforgója és repcéje ilyen) szintén kialakulhat rezisztencia a gyomoknál. Helyes mezőgazdasági gyakorlattal (pl. növényvédőszerek váltogatása, a szántóföld 10%-án nem GM-növény vetése, vetésforgó alkalmazása) ez elkerülhető. A fenti állítás nem a géntechnológia, hanem egy helytelen mezőgazdasági gyakorlat elleni érv.

6. „Gyógyszeripari GMO-terményekkel akarják a népességet tömegesen gyógyszerezni”

A géntechnológiával kapcsolatos állítólagos „szándékos” visszaélésre egy példa: a ProdiGene nevű texasi biotechnológiai cég vezetőit akár egy év börtönbüntetésre is ítélhették volna 2002-ben, mert gyógyszeripari GMO-terményeikkel megfertőzték a hagyományos terményeket. Ezek a növények, a Natural Society „alternatív orvoslással” foglalkozó, megbízhatatlan, konteós híroldal cikkének állítása szerint (Natural Society 2012) „AIDS-szel, cukorbetegséggel és hasmenéssel összefüggésbe hozott gyógyszer- és oltóanyag-összetevőket” termeltek. Most kezdődik az összeesküvés-elmélet:

„Ezek a termények rejtett, nanoméretű oltás, antibiotikum, hangulatjavító és egyéb jellegű gyógyszeripari összetevőket tartalmazhatnak. Egy kaliforniai központú cég állítólag egy tömeges fogamzásgátlásra tervezett kukoricát is létrehozott. A gyógyszerészeti összetevőket tartalmazó GMO-termények előbb utóbb utat találhatnak az asztalunkra, a lakosság tömeges gyógyszerezése érdekében. Az ilyen törekvéseket a vakcinák ellenzőinek megkerülésére is használhatják, egyenesen az élelmiszereken keresztül juttatva az emberekbe a kívánt hatóanyagokat (Sic!) (Idők Jelei 2012 fordítása alapján).

Az ügy arról szólt, hogy gyógyszeripari célú GM-kukoricát vetettek emberi fogyasztásra szánt GM-szója mellett! A szójaföldön pedig ez a kukorica néhol kihajtott. A ProdiGene hibájából történt mindez. A learatott szója egy Nebraska-i magtárba került. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (FDA, Food and Drug Administration) a szója megsemmisítésére kötelezte a céget. A terményt elégették. Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) félmillió dollárra bírságolta a céget (GM Watch 2002).

Ebben egyébként nincsen semmilyen újdonság, mivel köztudottnak kellene lennie annak, hogy bizonyos gyógyszerösszetevőket növényeken lehet csak hatékonyan termelni, mint például az anyarozs (Claviceps purpurea) nevű tömlősgombát. Az anyarozst mesterségesen fertőzött gabonatáblákon termesztik a gyógyszeripari felhasználása miatt. A gomba hatóanyagainak egy része vajúdást elősegítő, simaizom-összehúzó hatású. Ezeket elsősorban a centrális és periferiális vérzések csillapítására és a szülészeti gyakorlatban méhösszehúzó hatása miatt alkalmazzák. További jelentősége van a migrén és a Parkinson-kór kezelésében is (KUTASI J. 2007).

Egyébként ezeket a megfertőzött táblákat szigorúan el kell különíteni az élelem vagy takarmány célból termelő gabonatábláktól. Az ügynek semmi köze nincsen a GMO-k veszélyességéhez, mert a gyógyszeripari és az élelmiszeripari termés gondatlanságból való összekeveréséről volt itt szó, de hát nem szabad veszni hagyni egy jó ügyet, ha a géntechnológiát kell ostorozni és hibáztatni mindenért! 13 500 tonna szóját fertőztek meg, és mint ismeretes, az USA-ban termesztett szója nagy része „génmódosított” fajta. Ezzel befejeztem a GMO-kkal kapcsolatos összeesküvés-elméletek valós tényekkel való megcáfolását.

A GMO-hisztéria sorozat folytatása következik...

Irodalom

Internetes források

Főoldal