GMO-hisztéria 5: A GMO-k földrajzi elterjedtsége és a brazil példa. Összefoglalás.

2019. ápr. 15. | gmo | Nincs hozzászólás | Megosztás: Facebook

A termesztett GM-növények földrajzi elterjedése

A transzgenikus vetőmagok földrajzi elterjedéséről közlök néhány érdekes adatot. 2016-ban 26 ország összesen 185,1 millió hektár területen termesztett GM-növényeket. Ez 5,3 millió hektáros vagy 3%-os növekedés 2015-höz képest, amikor 179,7 millió volt a GM-növények termőterülete a világon (1. ábra). 1996 óta, az első transzgenikus vetőmagok üzleti megjelenésétől kezdve, mindössze 21 év alatt 1,7 millióról 185,1 millió hektárra, vagyis száztízszeresére növekedett a GMO-k vetésterülete. A fejlődő országokban együttvéve nagyobb a GMO-k termőterülete (99,6 millió ha), mint a fejlett országokban (85,5 millió ha) (CLIVE, J. 2016).

1. ábra: A biotechnológiai haszonnövényeket termesztő országok a Földön 2016-ban (CLIVE, J. 2016).
1. ábra: A biotechnológiai haszonnövényeket termesztő országok a Földön 2016-ban (CLIVE, J. 2016).

A világ legjelentősebb termesztett transzgenikus haszonnövényei (sorrendben) a szójabab (91,4 millió ha) a kukorica, a szójabab, a gyapot és a repce. A világ szójabab-termő területének 79%-a, gyapottermő területének 64%-a, kukoricatermő területének 26%-a, míg repceföldek 24%-a volt génmódosított (CLIVE, J. 2016).

A legnagyobb GMO-termelő országok sorrendben: az Egyesült Államok, Brazília, Argentína, Kanada és India. A GMO-termőterületek 91%-a, 168,2 millió ha ezekben az országokban található (1. táblázat, 2. ábra) (CLIVE, J. 2016).

Ország Termésterület (millió hektár)
1. USA 72,9
2. Brazília 49,1
3. Argentína 23,8
4. Kanada 11,6
5. India 10,8
6. Paraguay 3,6
7. Pakisztán 2,9
8. Kína 2,8
9. Dél-Afrika 2,7
10. Uruguay 1,3
11. Bolívia 1,2
12. Ausztrália 0,9
13. Fülöp-szigetek 0,8
14. Mianmar 0,3
15. Spanyolország 0,1
16. Szudán 0,1
17. Mexikó 0,1
18. Kolumbia 0,1
19. Vietnám <0,1
20. Honduras <0,1
21. Chile <0,1
22. Portugália <0,1
23. Banglades <0,1
24. Costa Rica <0,1
25. Szlovákia <0,1
26. Csehország <0,1
Összesen 185,1
1. táblázat: A GM-növények termőterülete országonként a világon 2016-ban (CLIVE, J. 2016)
2. ábra: A biotechnológiai haszonnövényeket termesztő országok a Földön 2016-ban (CLIVE, J. 2016).
2. ábra: A biotechnológiai haszonnövényeket termesztő országok a Földön 2016-ban (CLIVE, J. 2016).

A brazil példa

Nem sokan tudják, de a hatalmas Brazília maga is állít elő saját GM-növényeket. A legutóbb egy GM-szójabab fajtát hoztak létre a brazilok géntechnológiával, ami ellenáll az imidazolinon nevű gyomirtónak. Az EMBRAPA (Empresa Brasileira de Pesquisa Agropecuária) állami vállalat és a privát szektor évtizedes együttműködésének köszönhetően. Ezzel a földművelőknek újabb lehetőségük nyílik a vetésforgó és a szerrotáció alkalmazására, vagyis váltakozva a glifozáttal és imidazolinon kezelhetik a szójaföldeket a megfelelő ellenálló fajta vetésével, ami csökkenti a gyomok szelekciós nyomását, azaz nem jönnek létre gyomirtóval szemben toleráns gyomok (NORERO, D. 2015).

2014-ben 104 millió hold földterületen termesztettek szóját Brazíliában (ebből 72 millió holdon „génmódosított” fajtát), ezzel a világon a második legnagyobb szójatermesztő országa az Egyesült Államok után (NORERO, D. 2015).

A FuturaGene Brasil Technology Ltd. pedig egy gyorsnövésű „génmódosított” eukaliptuszfajt is létrehozott, 20%-kal nagyobb produktivitással, cellulózgyártásra és bioüzemanyagok előállítására, 1. kép (NORERO, D. 2015, DA SILVEIRA, E. 2013). A bioüzemanyagokat ellenzem egyrészről azért, mert alacsony a befektetett energia (költség) és a kinyert energia (bevétel) aránya, tehát a megtérülés nem igazán kedvező, másrészről hatalmas esőerdőirtással járna annyi ültetvény létrehozása, ami észrevehető módon hozzájárulna az energiaigényekhez.

1. kép: Génmódosított eukaliptusz ültetvény
1. kép: Génmódosított eukaliptusz ültetvény

De jól jönne a Homokhátságra egy szárazságot jobban tűrő transzgenikus fafajta. Csak örülni tudnék, ha hazánk is képes volna mindezt véghezvinni!

A Centro de Tecnologia Canavieira (CTC) pedig „génmódosított” cukornád-változatokon dolgozik. A Rio de Janeiro-i Szövetségi Egyetemen rovarrezisztens GM-rizs, a Viçosa-i Szövetségi Egyetemen aszálytűrő GM-bab, míg a São Paulo állambeli „Alapítvány a Citrusfélék Védelmében” (Fundo de Defesa da Citricultura, Fund for Citrus Protection), ami a citrustermesztők és a gyümölcslégyártók egy szövetsége, a citrus fekélynek/üszögnek (baktériumfertőzés) és gombafertőzés okozta feketefoltosságnak ellenálló GM-citrusfajták kifejlesztésén fáradozik (NORERO, D. 2015).

Azt mindenképpen hozzá kell tenni a történethez, hogy a braziloknak van saját „génmódosított” fajtákat engedélyeztető és szabályozó szervük, ami a CTNBio (Brazilian National Technical Commission on Biosafety) nevet viseli. Tehát itt sem ellenőrizetlenül használják a technológiát, hanem meg kell felelniük az előállított növényeknek a szigorú követelményeknek.

A GM-növényekből származó nyeresége Brazíliának 2003-13 időszakára 19,8 milliárd USA dollár volt (2016-ban egyedül 3,8 milliárd dollár) (BROOKES, G. – BARFOOT, P. 2018). Ezen felül, a GMO-k használata a környezeti hatásokat csökkentette a hagyományos haszonnövényekhez viszonyított kisebb növényvédőszer-használat miatt. Továbbá 1996 és 2009 között a GMO-k több mint 12 milliárd liter (12 millió m3) víz, valamint 105 millió liter gázolaj, amit a traktorok elhasználtak volna, megtakarítását eredményezték (bár ezek nagyságrendjüket tekintve nem kimondottan jelentősek) (Céleres Ambiental 2009).

Összefoglalás

A fejlett, gépesített, monokultúrás mezőgazdaság nélkül a legtöbb ember még ma is földműves volna. A mai fejlett civilizáció (ami egyébként válságban van a hagyományos társadalmi értékek lerombolása miatt), nem alakulhatott volna ki monokultúrás mezőgazdaság nélkül. A fejlett országokban a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya pár százalék az összlakosságon belül. A legszegényebb országokban a lakosság nagy része a mezőgazdaságban dolgozik, hogy meglegyen a napi betevő.

A biodiverzitás (fajgazdagság) csökkenéséről annyit itt megjegyzek, hogy a monokultúra elterjedésével már évszázadokkal ezelőtt bekövetkezett egy jelentős biodiverzitás csökkenés a termelésbe vont földterületeken. De ezért nem a GMO-k tehetők felelőssé.

A fejlett technológia lehetővé teszi számunkra, hogy kisebb területen termeljük meg a mindennapi kenyerünket. A biotermelés esetén terméshozam messze elmarad a hagyományos műveléshez képest. Túrjunk fel még nagyobb földterületeket, hogy még több élőhelyet pusztítsunk el, mert kevésbé produktív módszereket alkalmazunk? A biotermelés kis léptékben működőképes, viszont ebből nem következik, hogy nagyban is működik. Nem véletlenül terjedt el a monokultúrás mezőgazdaság! Legyünk több millió, földet túró jobbágy országa, mint a középkorban?

Ha olyan veszélyesek a GMO-k, hogy hatalmas tumorok nőnek ki a patkányok testéből, akkor a haszonállatok százmillióin miért nem vette észre egyetlen állattartó pásztor (cowboy) sem a gigantikus tumorokat? Miért nem lett baja még egyetlen egy amerikainak sem a GM-élelmiszerek fogyasztásától, pedig már két évtizede fogyasztják azokat? Sőt a világon bárkinek, aki Brazíliából importált szójával etetett állatok húsát eszi (a magyarok is)?

Hogy kitérjek a magyarországi helyzetre is, sajnos az Alaptörvénybe bele került a tudományellenes „GMO-mentesség” elve, ami lehetetlenné teszi, hogy a magyar kutatók a mezőgazdasági géntechnológiában rejlő lehetőségeket a magyar mezőgazdaság javára kihasználják. Magyar vegyipari és biotechnológiai cégeknek kellene 100%-ban előállítani a hazai növényvédőszer- és vetőmag-igényeket, így a profit nálunk termelődne, hozzájárulva a magyar gazdaság fellendüléséhez és a magyar gazdák megélhetéséhez.

Amellett, hogy környezetvédelmi szempontból is előnyösek, gazdaságilag is versenyképesek a GMO-k, ugyanis amellett, hogy csökkentik a vegyszerhasználatot, az ezzel járó költségeket is megtakaríthatják a gazdák. Fel kéne már hagyni az „ipari mezőgazdaság” démonizálásával! A vegyszerek és a GMO-k állítólagos veszélyeinek az állandó szajkózásával van tele a média.

Ma liszenkóizmus van Magyarországon a GMO-k ügyében, ugyanis

„Eltanácsolták a vidékfejlesztési tárca Agrárgazdasági Kutató Intézetéből (AKI) Popp József főigazgató-helyettest – értesült a Figyelő. Popp József a BBC Science Focus januári számában megjelent interjúban beszélt arról, hogy a génmódosított növények hasznosak a világélelmezés és Magyarország szempontjából is. A lap szerint sok szakember úgy tudja, ezzel a véleményével sokakat magára haragított a Vidékfejlesztési Minisztériumban az uniós berkekben elismert szaktekintély; mondandóját úgy értelmezték, hogy az alaptörvénnyel ellentétes tevékenységet végzett. Ennek némileg ellentmond, hogy a kérdéses interjút Popp decemberben adta, amikor az új alkotmány még nem is lépett életbe” (Index 2012).

Dr. Popp József, az MTA doktora, agrármérnök, mérnök-közgazdász
Dr. Popp József, az MTA doktora, agrármérnök, mérnök-közgazdász

Popp József az alábbiakat nyilatkozta az interjúban, amivel egyet is értek (BBC Science Focus 2012):

„A hazai mezőgazdaság külkereskedelmi szerkezete leginkább egy gyarmati ország gazdálkodására emlékeztet. Hogy miért? Mert főleg alapanyagokat – gabonát és olajnövényeket – exportálunk, miközben magas hozzáadott értékű készterméket importálunk.

„Az amerikai gazdák szerint Európa hamarosan szabadtéri múzeummá válik, ahová ők azért járnak majd, hogy megnézzék, hogyan termeltek dédapáik a kisbirtokon. Úgy gondolják: Európában túlságosan ragaszkodnak az emberek a hagyományokhoz, a múlthoz, ami szép dolog ugyan, de a gazdasági fejlődés gátját is jelenheti, mert a legújabb ismeretek elutasítása akadályozza az alkalmazkodó képességet. Szerintem mindez fokozottan igaz a magyar mezőgazdaságra, hiszen mi még az amerikaiak szerint elavult nyugat-európai gazdálkodási módszerektől is távol vagyunk. Rengeteg technológiát kellene átvennünk, megtanulnunk és használnunk, ha lépést akarunk tartani a világgazdasággal. És túl kellene már lépni néhány, politikai és emocionális megfontolásból tabuként kezelt témán.”

Ez volt a GMO-hisztéria sorozat utolsó része.

Irodalom

Internetes források

Főoldal