Szülészeti lelki traumák és az eugenika

2019. máj. 24. | pszichológia | Nincs hozzászólás | Megosztás: Facebook

Interjú Mgr. Michaela Mrowetz-cel. Cikk átvét egy cseh híroldalról.

2013-ban a Cseh Emberi Jogi Liga „Az év hőse” projektjében benevezték azon 101 ember közé, akik az emberi jogok területén kiemelkedőt alkotnak.

A magyarországi szülészet helyzete nagymértékben hasonlít a csehországi helyzethez (ford. megj.)

Hogy a szülés traumát kiváltó esemény is lehet, erre kevesen gondolnak. Michaela Mrowetz azonban ugyanazokat a tüneteket fedezte fel szülő nőknél, amelyek a családon belüli erőszakot vagy a szexuális agressziót elszenvedetteknél jelentkeznek. Michaela Mrowetz régóta dolgozik klinikai szakpszichológusként, pszichoterapeutaként és törvényszéki szakértőként. Az utolsóként említett szakmája keretében azt vizsgálja, hogy az erőszakos viselkedésnek milyen hatása van az ember tapasztalati érzékelésére. E közben azt vette észre, hogy azok a nők, akik a kapcsolataikon belül hosszú távon erőszaknak vannak kitéve vagy megerőszakolták őket, hasonló élményeket éltek át, mint azok a nők, akik érzéketlen medikalizált szülészeti ellátásban részesültek a várandósságuk, szülésük során vagy a szülés után elválasztották tőlük gyermeküket. Ezek a nők is ugyanazokat a poszttraumás stressz tüneteket produkálják.

A trauma normává vált

„A társadalom igyekszik segíteni azoknak a nőknek, akik családon belüli erőszakot vagy megerőszakolást szenvedtek el. Azonban azokhoz, akik azzal állnak elő, hogy a kórházon belüli traumatizáló erőszakos viselkedés áldozataivá váltak, azokhoz nem így állunk hozzá,”

mutat rá az egész probléma gyökerére Michaela. Azok a nők, akiken szülésük közben fölösleges invazív beavatkozásokat hajtottak végre, a rossz orvosi eljárások áldozataivá váltak vagy nem kapták meg a megfelelő tájékoztatást arról, hogy mi történik velük vagy gyermekeikkel: Ez mind nagyon traumatizáló tapasztalattá válhat. Michaela kliensei sokszor olyan nők közül kerülnek ki, akik normális módon lettek várandósok, de olyan módon szültek, ami traumatizáló volt számukra. Ezeknek a nőknek a későbbiekben már pszichoszomatikus okokból kifolyólag nem lehet több gyermekük.

A cseh szülészeti ellátás keretein belül a negatív élmény valamilyen formájának megnyilvánulása, átélése megszokott jelenség. Michaela ezért kollektív traumáról beszél:

„Ez a trauma normává vált, normálissá lett a legtöbb nő számára és így a populáció többsége számára is.”

Michaela a cseh szülészet legnagyobb problémáját az ún. early bonding - korai kötődés támogatásának teljes mértékű elhanyagolásában látja. Fontos ugyanis az anya és gyermeke korai kötődésének támogatása, és nem csak a szülés után közvetlenül, hanem az azt követő órákban is: ilyenkor alakul ki ugyanis az anya és gyermeke közötti emocionális kötődés biológiai és pszichés alapja. A köztük lévő kapocs megkönnyíti az újszülött számára a külső világhoz való alkalmazkodást és támogatja a gyermek egészséges reakcióit.

„A nő számára a létező legnegatívabb élmény az, hogy elválasztják a gyermekétől”

támasztja alá Michaela a korai kötődés támogatásának szükségességét, mely a cseh szülészetekről a kommunizmus érkeztével eltűnt és nagyon lassan kerül vissza. A Cseh Köztársaságban az otthonszülést választók között a legfőbb indok az, hogy együtt maradhassanak a gyermekükkel, ami Michaela szerint negatív motiváció:

„A nőnek ott kéne szülnie, ahol leginkább biztonságban érzi magát, nem pedig ott, ahol kevésbé fél,”

állítja.

Az abortusz, mint egyedüli megoldás

Az életadással összefüggő problémák mellett Michaela egy másik nagy témával is foglalkozik, ami pont ennek a témának a másik végén helyezkedik el - azaz az élet elvétele.

„Sok család, aki engem felkeres, olyan emberekből áll, akiknek a gyermeküknél fejlődési rendellenességet diagnosztizáltak. A legtöbb esetben az adott helyzetre megfelelő és sokszor egyetlen megoldásaként a várandósság megszakítását ajánlják fel nekik,”

húzza elő Michaela a cseh szülészet újabb csontvázait.

Az egyik oldalon igen fejlett eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy a prenatális hibákat felfedezzük. A rendszer szempontjából viszont a szülőknek minimális, leginkább semmilyen lehetőségük nincs arra, hogy a gyermekük megszülessen és azután tisztességes módon, természetes úton meghalhasson. Nem létezik hospice a fejlődési rendellenességgel született újszülöttek ellátására, vagy jól kidolgozott örökbeadási rendszer a számukra, mint a nyugati világban. Megoldásként marad a gyermek intézményi elhelyezése vagy a művi terhességmegszakítás.

Michaela szerint a tökéletlenséggel kapcsolatban az orvosok részéről szülőkre nehezedő nyomás a család számára a szeparáció lehető legrosszabb módja. Ez a későbbiekben a csecsemőhalandóság mesterséges csökkentésére is rávetül és a minőségi ellátás egyetlen kritériumaként kerül meghatározásra.

„A szülőknek nincs lehetőségük a saját gyermeküktől normális módon elbúcsúzni, megfelelően őt eltemetni, végigmenni a gyász folyamatán és megbirkózni a traumával,”

tette hozzá Michaela. Abortuszra bíztatják azokat a nőket is, akiknek gyermekénél kizárólag fizikai hiányosságot fedeznek fel, például farkastorok. Ez egy kozmetikai probléma, amit a jelenlegi sebészet kitűnően tud orvosolni, nincs semmilyen indok a várandósság megszakítására.

A rendszer megváltoztatja a szülőket

Ezeknek a negatív jelenségnek igyekszik Michaela gátat szabni, és több mint 10 éve a cseh szülészet emberibbé tételén fáradozik. Laikusoknak és szakembereknek tart előadásokat, diskurzust folytat egészségügyi szakemberekkel és igyekszik alternatívákat mutatni számukra. Ezen kívül részt vett a bondingról (korai kötődés) szóló könyv megírásában, együttműködik a szülészetet érintő dokumentumok elkészítésében, kidolgozta a korai kötődés támogatásának módszertanát a Cseh Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma mellett működő munkacsoport számára. Elsősorban azonban abban támogatja a szülőket, hogy képesek legyenek a társadalmi nyomásnak ellenállni és a saját választásuknak érvényt szerezni.

„A rendszert nem az egészségügy változtatja meg, hanem azok a szülők, akik képesek a saját véleményüket érvényesíteni.”

foglalja össze.

Michaela Mrowetz klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és törvényszéki szakértő
Michaela Mrowetz klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és törvényszéki szakértő
  • Szöveg: David Kopecký
  • Fordító: ismeretlen
  • Fotó: Zdeněk Lipenský
  • Publikálás dátuma: 2013. február 19.
Főoldal